A természet öle
A víz felszínén szitakötő szárnya rebben,
mozdulatlanul lebegni és nézni az eget merengve,
a nyár pillanata ez, átölel a víz, felül a kékfehér ég,
jó lesz hosszan maradni ebben: a végtelenben.
-
-
Hangerdőben korona
Boldogan járják az erdőt, máskor is jönnek, de ez most páratlan,
Mert csodamadarak hallatják hangjukat, s mi itt vagyunk, micsoda kábulat.
Helyettünk intézte valaki ott fenn, hogy világunkra ámulat -
Lebegés az otthon és a végtelen között
„Az utazás fontos, ez a lebegés, két állapot az otthon és a végtelen, a meghitt és a veszélyes között.” írta Goethe. Az élet veszélyes és sajnos sokszor sokkal hamarabb véget ér, mint gondolnánk. A világ egy igazi csoda, kívül és belül!
-
Amikor Belmondo mellett ülünk
Az utazás lelket gyönyörködtető dolog, mi több feladat. Mindegy hova és mindegy mennyi időre, csak kiszabadulni egy kicsit a hétköznapokból, a megszokott térből, a napirendből. Ez már önmagában pihentet.
-
Rózsakertben
Lesz benne egy illatfelhő,
vidám, pajkos kis tekergő,
pirospozsgás kis angyal is,
ő tudja, mi igaz, mi hamis.
Rózsakertem nektek adom,
benne a szépség a hatalom -
Meseerdő
Itt egy kis domb
ott egy szikla,
kicsi tó is látszik
ha erre jársz, láthatod majd
hol egy manó játszik.
Sötét völgyben csattan ostor,
boszorkányok, varjak
